A befektetések mozgatórugója a profit. Ez akkor is igaz, ha egy klasszikus pénzügyi befektetésről van szó és akkor is, ha valaki egyéni vagy társas vállalkozásba fekteti a pénzét. Utóbbiak esetében a profit osztalékként jelenik meg. Az osztalék kifizetője lehet belföldi (társaságiadó-alany esetleg kisvállalatiadó-alany) vagy külföldi vállalkozás. Lehet tőzsdére bevezetett cég vagy tőzsdén kívüli vállalkozás. Az osztalékot kaphatja belföldi és külföldi, gazdálkodó vagy magánszemély. A kifizető és az osztalékra jogosult személye és adójogi státusza az adózást nagymértékben befolyásolja. Az egyéni vállalkozások esetében nincs osztalékfizetés; az osztalék osztalékalapként jelenik meg akkor is, ha az egyéni vállalkozó ezt szeretné és akkor is, ha nem. A vállalkozó helyett a jogalkotó döntött.
Akárhogyan is van, az osztalék körül számtalan kérdés merül fel. Az egyik ilyen, hogy kinek jár az osztalék, kit illet a nyereségből való részesedés. Ez különösen akkor merül fel, ha nagyvonalú a társasági szerződés, és az osztalékfizetés előtt üzletrész-értékesítésre vagy részvényeladásra kerül sor, vagy az osztalékelőleg és az osztalékfizetés között történik a tulajdonosváltás.
A másik probléma az szokott lenni, hogy a tulajdonosok szeretnék eltéríteni az osztalékfizetési arányokat a tulajdoni hányadoktól. Vajon lehetséges ez? Még ez is előfordulhat. A társasági szerződés szövege meghatározó.
További kérdés az osztalék megállapításának és az osztalék kifizetésének forrása. Ne feledjük, az osztalék csak papíros profit. Emiatt – pénz híján – egyre gyakrabban fordul elő az osztalék természetben (gépjármű, ingatlan, értékpapír) történő fizetése. Legális ez? Igen, az – de vajon milyen számviteli és adózási szabályokat kell betartani? Elég a követelés-tartozás összevezetése? Netán értékesítést is számlázni és könyvelni kell? Milyen lesz a számviteli elszámolás? Az általános forgalmi adó is megjelenhet? Kinek kell fizetnie? Egyenes vagy fordított áfás számlát állítunk ki? A vagyonszerzési illeték kérdése sem elhanyagolható. Megjelenik az illeték? Kit terhel? Mekkora mértékű?
Szintén kérdés az osztalék adózása. Évek óta azonos a szabály, mégis rosszul alkalmazzák a szocho-alap-korlát megállapítási szabályát. Ennek következtében az érintettek túlfizetik a szociális hozzájárulási adót. Mi is a helyes eljárás? Hogyan számolunk? Milyen jövedelmek vehetők figyelembe? A szocho vagy az szja alapját kell göngyölíteni? A kettő nem mindig azonos! A kifizetőt adminisztratív feladatok is terhelik. Melyek is ezek?
Az osztalékelőlegről sem szabad elfeledkezni, hiszen két beszámoló elfogadása között osztalékelőleg fizethető. Ugyanazok az adózási szabályok? Mi történik, ha az osztalékelőleg és az osztalék összege nem egyezik meg? Hogyan kell könyvelni? A bevallásokat érintően lesz-e önellenőrzés?
Számtalan résztéma, amely megválaszolásra vár. Képzésünkön ezekre és még sok más kérdésre igyekszünk válaszolni, segítve ezzel a hallgatók mindennapi munkáját, legyen vállalkozó vagy adózási szakember.

Tematika:

Az osztalék jogszabályi értelmezése és az osztalék

Osztalékkal kapcsolatban felmerülő kérdések gyakorlati példákkal

■ Osztalékfizetésről való döntés fontossága

■ Osztalékról való döntés megváltoztatásának lehetősége

■ Osztalék visszavonásának lehetősége

■ Osztalék helyetti tőkeemelés elszámolása

■ Osztalékfizetési korlátok a számviteli törvényben

■ Osztalékfizetésre jogosultak köre és a kifizetendő osztalék megoszlása

■ Osztalékból való kizárás lehetősége

■ Osztalékról való lemondás elszámolása

■ Osztalékelőleg osztalékká válásának időpontja

■ Osztalékfizetés pénzügyi forrásai

■ Késedelmes osztalékfizetés kamata

Magánszemély által kapott osztalék adózási kérdései gyakorlati példákkal

■ A pénzben fizetett osztalék és a kifizető adókötelezettségei

■ Osztalékot terhelő adó a belföldi adóilletőséggel rendelkező magánszemélyek esetén

■ Szocho-alap korlát és a szociális hozzájárulási adó kiszámítása

■ Szocho-alap korlát meghatározásánál figyelembe vehető jövedelmek

■ Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek és a szocho

■ Osztalékot terhelő adó a külföldi adóilletőséggel rendelkező magánszemélyek esetén

■ Belföldi illetőségű magánszemélyek külföldről kapott osztalékának adózása kettős adózást elkerülő egyezmény mellett

■ Belföldi illetőségű magánszemélyek külföldről kapott osztalékának adózása kettős adózást elkerülő egyezmény hiányában

■ Devizában fizetett és a devizában kapott osztalék adóalapjának meghatározása

■ Tőzsdei részvényekhez kapcsolódó osztalékfizetési szolgáltatások és a kapcsolódó adózási feladatok

■ Egyéni vállalkozó által kapott osztalék minősítése, elszámolása és adózása

Az osztalék és a társasági adó gyakorlati példákkal

■ Kapott és fizetett osztalék elszámolása a beszámolóban

■ Belföldi gazdasági társaságtól kapott osztalék elszámolása a társasági adóban

■ Külföldi gazdasági társaságtól kapott osztalék elszámolása a társasági adóban

■ Ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék elszámolása a társasági adóban

■ Ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivezetése

■ Elengedett osztalék elszámolása a jogosultnál és a kötelezettnél

Az osztalék és a kisvállalati adó gyakorlati példákkal

■ Belföldi gazdasági társaságtól kapott osztalék elszámolása

■ Külföldi gazdasági társaságtól kapott osztalék elszámolása a kisvállalati adóban

■ Ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék elszámolása a kisvállalati adóban

■ Kapott osztalékelőleg elszámolása a kisvállalati adóban

■ Fizetett osztalékelőleg elszámolása a kisvállalati adóban

■ Fizetett osztalék elszámolása a kisvállalati adóban

Nem pénzben fizetett osztalék gyakorlati példákkal

■ Értékpapírban fizetett osztalék adózási kérdései

■ Ingatlan osztalékként kezelésének elszámolási és adózási szabályai

Osztalékelőleg és az osztalék

■ Osztalékelőleget meghaladó osztalék

■ Osztalékelőlegtől kisebb osztalék

■ Osztalék visszafizetése

■ Osztalékról való lemondás